Szalagavató Itt a vége, fuss el véle.
Hónapokig csak erre készültünk, és mégis a legrosszabbra számítottunk. Ezek ellenére szerintem ennél jobban nem is sikerülhetett volna. Az amúgy rövidnek, maximum 1-1,5 órásnak gondolt szalagavató 2,5 órás lett, de hihetetlenül gyorsan elszállt. Furcsa lesz már, hogy nem lesz több próba, fájós lábbal utazás, kifogás, hogy miért nem tanultunk, hiszti. És persze nem lesz több várakozás - legalábbis szalagavatós.
A szalagavató előtti napokban senki sem izgult túlzottan, de aznap mindenki megremegett kicsit. Én főleg azért, mert - a lámpalázam ellenére - teljes mértékben kivettem a részem a szalagavatóból: zászlóvivő(-kísérő) voltam /vagyok/, a műsorunkban szerepeltem, mindenben táncoltam, és ezek mellett, bár itt tiltakoztam, mert 5 perccel az esemény előtt közölték, hogy ezt nekem kell, én köszöntem meg mindenki előtt az osztály nevében a tánctanároknak a felkészítést.
A szalagavató december 13-án, 17:00-kor kezdődött. Bevonultunk, leültünk, jött az igazgatói beszéd, majd a szalagtűzés. Megtiszteltetés, hogy 2 másik osztálytársam mellett nekem is az igazgató tűzte fel a szalagot.
Ezután jött a ballagtató osztály műsora, majd a mi műsorunk, ezután pedig kivonultunk, és jöttek a táncok.
Két táncunk volt, amiket 2-2 alkalommal táncoltunk el. Először jött az "osztálytánc" (mivel egy osztály ballagott idén, így mind a két tánc osztálytánc), aminek két befejezést csináltunk: az elsőnél csak mi vagyunk, a másodiknál berángattuk a régi és a jelenlegi osztályfőnökünket is. Nehéz volt a mostanit meggyőzni, de sikerült, és megérte. :)
Az osztálytánc után felhúztuk a ruhákat a keringőhöz. Én már így felöltözve láttam meg a sportcsarnok előterében a régi szobatársaimat, akikkel már 3 éve nem találkoztam. Mégis olyan volt, mintha pár napja láttuk volna egymás utoljára, és hihetetlen, hogy ugyanolyan ütődöttek még mindig, mint előtte. (Hogy bírtam ki velük? :D)
Na, a keringőhöz beálltunk, elkezdődött, és, bár elsőre nem teljesen, de másodjára szerintem nagyon jól sikerült. Az osztályfőnökünknek is könnyek szöktek a szemébe. :)
A keringő után jött a közös ének, aztán pedig mindenki fotózkodott, és később mentünk vacsorázni.
Már a szalagavató elején elkezdett korogni a gyomrom, de az izgalomtól egyszerűen nem tudtam volna enni. A vacsora este 8-kor kezdődött - volna. Egy órát kellett várnunk, mire kihozták. Mindenki nagyon jóllakott, úgyhogy ezzel gond nem volt.
10-11 óra felé mindenki elszállingózott szépen haza vagy a helyi diszkóba. Mi bementünk a kollégiumba, ott iszogattunk kicsit, majd fél 1 körül mi is bekerüntünk a diszkóba. Nagyon jól éreztem magam az este. :)
Ez a szalagavató egy örök élmény lesz.
|