Tegnap reggel korán keltem, mert a 8:57-es busszal indultam Jánoshalmára, a cserediákunk búcsúbulijára. Vagyis... Búcsúpizzázás. Bár a buli eredetileg egykor kezdődött (volna), én délelőtt 11-kor értem oda. Lényegében én voltam így az első vendég.
Természetesen üres kézzel nem állíthattam oda, így vittem C.-nek egy kalocsai mintás csészét. Szerintem egy külföldi számára ez egy megfelelő ajándék, és így legalább lesz tőlem egy emléke. :) Amint megérkeztem, oda is adtam neki.
1 körül elkezdtük elkészíteni a pizzákat, közös erővel. Én a sajtot reszeltem, aztán pedig a krémet és a sonkát pakoltam rá a pizzákra. Sokáig úgy tűnt, hogy egyedül én megyek el a bulira, de aztán szépen lassan még jöttek páran. (5-en)
Ettünk, beszélgettünk, körülbelül fél7-ig. Az aznapi utolsó buszom fél5-kor indult el, szóval én ott is aludtam, ma reggel jöttem haza, a 3/4 8-as busszal.

C. egy nagyon aranyos thai lány. Csendes, de így, hogy valamennyit tudott magyarul, lényegében a végére egész sokat beszélgettünk. (A csendessége miatt először nem hitte el, amikor azt mondtam neki, hogy hiányozni fog.) Sajnos a délutáni evés közbeni beszélgetésekből nem sokat értett, így ő csak ült csendben. :\ Sajnáltam, mivel lényegében ez az összejövetel éppen miatta volt. Utólag azt mondta, hogy élvezte, de igazából látszott rajta, hogy így nem tartotta túl izgalmasnak.
Ő ma indult el haza, néhány órája szállt fel a repülője. Reggel rendesen el is búcsúztam tőle, és megbeszéltem vele, hogy azért Facebookon és Skype-on majd tartjuk a kapcsolatot. :) Nagyon fog hiányozni, és már alapból furcsa lesz, hogy másfél év után nem lesz cserediák az osztályunkban, sőt, talán az iskolában sem.

A mai napom nem volt túl izgalmas. Reggel ugye elindultam, és a buszon majdnem el is aludtam, mire hazaértem. 10-ig utaztam, itthon pedig jött a nagy semmittevés - vagy a mi nyelvünkön: egész nap zaltam.
A délután csúcspontja talán a film... vagyis sorozatnézés volt: Megnéztem az új Skins részt. Igen, szoktam nézni, szerintem nem rossz sorozat, unaloműzőnek tökéletes.

Mára ennyit tudtam magamból kipasszírozni, így, álmosan. Kíváncsi vagyok, hogy miféle izgalmakat tartogatnak a következő napok. Amint lesz miről, írok. ;)